Scarica CAPE: Corso di formazione - HU

(1)

TRÉNERKÉPZŐ PROGRAM

A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.

Jelen kiadvány a szerző véleményét tükrözi, a Bizottság semmilyen formában nem felel a kiadványban található információk felhasználásáért.

(2)

http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 2 / 179

A programot a CAPE projekttel közösen hozták létre.

(3)

(4)

Tartalom

1. MODUL - BEVEZETÉS ... 8

1.1 fejezet A KÉPZÉSI PROGRAM ISMERTETÉSE ... 10

1. feladat: A képzési programmal kapcsolatos elvárások ... 13

2. feladat: A saját erősségeid és gyengeségeid – egyéni feladat ... 14

2. MODUL: KARRIERMENEDZSMENT KÉSZSÉGEK (KMK) ... 15

2.1 fejezet Karriermenedzsment készségek - bevezetés ... 16

Karriermenedzsment készségek - bevezetés ... 17

2.2 fejezet Karriermenedzsment készségek ... 24

Karriermenedzsment készségek... 25

1. feladat: Írd le, mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek a te területeden! ... 27

2.3 fejezet A karriermenedzsment készségek főbb kategóriái ... 28

2. feladat: Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden? ... 32

2.4 fejezet Kulcskompetenciák ... 33

A 8 kulcskompetencia ... 34

3. feladat: A 8 kulcskompetencia fontossága a területeden... 38

Szakirodalom ... 39

3. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK ... 41

3.1 fejezet - Munkaerő-piaci ismeretek ... 43

3.1 fejezet – Munkaerő-piaci ismeretek ... 46

3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal ... 48

Mit árul el a munkaerő-piaci információ? ... 50

1. feladat... 54

Mit várnak el a munkaadók egy alkalmazottól? ... 55

A diákok mely készségeit kell fejleszteni (az igényfelmérés alapján)? ... 61

1. feladat: Személyes készségek és jellemzők ... 68

(5)

2. feladat Egyéni profil ... 70

3. feladat – Hogyan dicsérjünk és hogyan fogadjuk a dicséretet? ... 71

4. feladat: Munkaalkalmasság ... 72

Hogyan tud a munkavállaló megfelelni a piaci igényeknek? ... 73

3. feladat: Karrierterv ... 76

3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal ... 77

Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal – állásra jelentkezés módjai ... 80

1. feladat... 86

A kapcsolatépítés jelentősége ... 87

2. feladat... 90

Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a munkaadók között? ... 91

3. feladat... 95

Szakirodalom ... 96

4. MODUL EGYÉNI ÉS TÁRSAS KÉSZSÉGEK ... 98

4.1 fejezet – Egyéni és társas készségek ... 100

1. feladat: “Miben vagyok jó?” ... 101

2. feladat: “Mely kompetenciákkal rendelkezem és melyekkel szeretnék rendelkezni?” ... 102

4.2 fejezet – A szöveg tartalma ... 103

1. feladat: “Rajzolj egy négyzetrácsot” ... 104

2. feladat: “Állásinterjú szimuláció” ... 106

4.3 fejezet A csapatmunka fogalma ... 107

1. feladat: “Építs hidat!” ... 109

2. feladat: “Útvonaltervezés” ... 110

5. MODUL SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ... 111

5.1 fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme ... 113

1. feladat “A diák céljai” ... 116

(6)

Workshop 1. feladata “SMART cél vagy sem?” ... 117

Workshop 2. feladata “SMART cél kitűzése” ... 118

Workshop 3. feladata: “SMART karriercél” ... 119

5.2 fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés kulcseleme ... 120

1. feladat: Egy héten keresztül jegyezd fel, mivel mennyi időt töltesz! ... 123

2. feladat Töltsd ki az alábbi, halogatásról szóló gyorstesztet: ... 124

Workshop 1. feladata: “Időgazdálkodási eszközeim” ... 125

Workshop 2. feladata: “Fontos és sürgős” ... 126

Workshop 3. feladata: “A halogatás leküzdése” ... 128

5.3 fejezet Problémamegoldás ... 129

Problémamegoldás – áttekintés ... 131

1. feladat: ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy komplex problémát!’... 136

2. feladat A problémamegoldás “IDEAL” modellje ... 137

3. feladat: A mérges ügyfél ... 139

4. feladat: Versenytársak ... 140

5. feladat: Reflexiós feladat ... 142

6. feladat: Rajzold le a problémát! ... 144

6. MODUL – GYAKORLATI ALKALMAZÁS: A “CAPE” BEÉPÍTÉSE A TANTERVBE ... 145

6.1 fejezet Reflexió a tantermi gyakorlatra ... 147

6.1 fejezet: REFLEKTÁLÁS A TANTERMI GYAKORLATRA ... 148

6.1.1 feladat: Reflexió a tantermi gyakorlatra ... 150

6.1.2 feladat: Iskolai oktatás revíziója ... 152

1. munkalap ... 153

Folyamatos reflexió (formatív) ... 154

6.2 fejezet A “CAPE” terv kidolgozása ... 155

6.2 fejezet: A CAPE terv kialakítása ... 156

6.2.1 feladat: A karrierre nevelés újragondolása ... 158

(7)

2. munkalap ... 159

3. munkalap ... 160

6.2.2 feladat: Tematikus terv kidolgozása... 161

4. munkalap: Tematikus terv elkészítése ... 162

4. munkalap: A tanítás tematikus megtervezése (CAPE terv) ... 163

Folyamatos reflexió (Formatív) ... 164

6.3 fejezet A karrierre nevelés beépítése a tananyagba ... 165

6.3 fejezet: A KMK beépítése a tantervbe ... 166

6.3.1 feladat A tanterv kidolgozása ... 168

5. munkalap: Tanterv ... 169

6.3.2 feladat: Tanóra megtervezése, CAPE beágyazása ... 170

6. munkalap: Óravázlat ... 171

6.3.3 feladat: Óra megtartása ... 172

7. munkalap: Ismeretek beépítése a tanításba ... 173

6.3 fejezet Folyamatos reflexió (formatív) ... 174

6.4 fejezet Reflexiós gyakorlat ... 175

6.4 fejezet: Reflexiós gyakorlat ... 176

6.4.1 feladat: Reflexiós gyakorlat ... 177

6.4.2 feladat: Önreflexió (szummatív)... 178

8. munkalap ... 179

(8)

1. MODUL - BEVEZETÉS

IDŐTARTAM (óra) 1

Tanítási módszer személyesen

Leírás / összefoglalás

Értelme

A Cedefop (2010) kiemeli, hogy a karrier-tanácsadás segít a tanulmányok sikeres elvégzésében valamint a veszélyeztetett fiataloknak (korai iskolaelhagyók) a munkára való átmenetben, továbbá hangsúlyozza a karrier-tanácsadás jelentőségét".

A megfelelő döntéshozatalhoz nem áll kellő mennyiségű információ a fiatalok rendelkezésére ahhoz, hogy megtervezhessék karrierjüket.

A Bizottság ezért is emelte ki, hogy fontos, hogy a tanácsadás szervezetten, folyamatosan és helyileg hozzáférhető legyen, diverzifikált, nem formális valamint informális csatornákon is hozzáférhető legyen a veszélyeztetett fiatalok számára (korai iskolaelhagyók), hogy hatékonyabban lehessen elérni őket.

A szakképzésben nyújtó tanárok és trénerek mind-mind egy adott terület szakértői, de hiányzik az ismeretük és a kompetenciájuk ahhoz, hogy a diákok tanulási folyamatába be tudják építeni a karrier-tanácsadást.

A konzorcium által végzett kutatás alapján a CAPE megalkotta ezt a képzési programot a tanárok, trénerek és tanácsadók számára, amivel megszerezhetik azokat a képességeket és eszközöket, amelyek segítségével be tudják ágyazni a releváns karrier- tanácsadást a tantervükbe valamint a diákok tanulási folyamatába.

A program haszonélvezői a fiatalok lesznek, különösen azok, akiknél fennáll a korai iskolaelhagyás veszélye, mivel a program felhívja a figyelmet azokra a képességeikre és készségeikre, amelyek javítják munkavállalási esélyeiket illetve szociális beilleszkedésüket.

Céljai

 A tanárok, trénerek és tanácsadók készségeinek fejlesztése, hogy a karrier-tanácsadást beépíthessék a diákok élethosszig tartó tanulási folyamatába.

 A KMK megismerése

(9)

 A korai iskolaelhagyók támogatásához szükséges készségek megszerzése és fejlesztése

 A diákokkal való együttműködés megtanítása, hogy a diákok egyedül is nyomon követhessék fejlődésüket és megtervezhessék karrierjüket

Tartalom

A program az alábbi modulokból ál:

 Bevezetés

 Karriermenedzsment készségek

 Munkaerő-piaci ismeretek

 Egyéni és társas készségek

 Szervezési készségek

 KMK gyakorlati alkalmazása

Eredményei

A program végeztével a résztvevők:

 Alaptudással és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy karrier-tanácsadást nyújtsanak a diákjaik/tanulóik számára

 Megismerik, hogyan lehet kialakítani egy KMK tervet

 Megismerik a főbb egyéni és társas készségeket, ezek fejlesztését

 Elsajátítják, hogyan motiválják a diákokat arra, hogy megismerjék saját készségeiket, képességeiket, erősségeiket és gyengeségeiket, hogy jobb önmenedzselési készségekre tegyenek szert

 Hatásos módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére és elkerülésére

 A munkaerőpiac főbb jellegzetességei

(10)

1.1 fejezet A KÉPZÉSI PROGRAM ISMERTETÉSE

Előfeltétel Nem szükséges

Tartalom  Hogyan alakul a képzési

program?

szükséges eszközök:

filc papír Források

Célcsoport tanárok, tanácsadók Módszertan vegyes képzés, 25 óra

Felmérés módja Mindegyik fejezet végén felmérés

Feladatok

1. feladat: Mit várnak a képzési programtól? - csoportos feladat

2. feladat: Erősségek és gyengeségek – egyéni feladat

1. fejezet felmérése

A csoport visszajelzést ad arról, milyen erősségek/gyengeségek szükségesek ahhoz, hogy valaki tanácsadó legyen

(11)

Bevezetés:

Az Erasmus+ “Karrier-tanácsadás és a foglalkoztatáshoz vezető út” projekt keretében kidolgozott egy képzési programot tanárok, tanácsadók és trénerek számára, hogy megtanítsák nekik azokat a készségeket és biztosítsák számukra az eszközöket, amelyekkel be tudják építeni a tanácsadást és a tananyag részévé tudják tenni a diákjaik számára.

A résztvevők megismerkednek az alapfogalmakkal, úgymint “karriermenedzsment készségek”, egyéni és társas készségek, munkavállalói készségek, munkaerő-piaci ismeretek, célkitűzés, időgazdálkodás, stb.

Az iskola oktatási stratégiájának részét kell képeznie mindezeknek a fogalmaknak, hogy beépüljön a karrier-tanácsadás oktatásába, a diákok tanulásába, valamint a készségek felmérésébe. A tanárokra kulcsszerep hárul abban, hogy miként építik be a CAPE-et a tantervbe.

A program ezért is tartalmazza azt a modult, melynek címe Gyakorlati alkalmazás: a CAPE beépítése a tantermi gyakorlatba.

A képzés az alábbi 6 modulból áll:

1. Bevezetés

2. Karriermenedzsment készségek

Ez a modul mutatja be a karriermenedzsment készségeket. Többféle készséget is bevezet: egyéni, társas és szervezési készségeket valamint kulcskompetenciákat, azért, hogy megkönnyítse a megfelelő döntéshozatalt és több lehetőséget biztosítson a munkavállalásra.

3. Munkaerő-piaci ismeretek

Magában foglalja a piac ismeretét, illetve megtanítja a résztvevőknek, hogyan mutassák meg diákjaiknak, hogy elsősorban azokra a készségeikre koncentráljanak, amelyekkel rendelkezniük kell a sikeres munkavállaláshoz.

A modul célja, hogy bővítse a diákok munkaerő-piaci ismereteit és felkészítse őket a munka világára.

4. Egyéni és társas készségek

Megmutatja, hogyan lehet fejleszteni a diákok egyéni és társas készségeit, mint pl.

az önmenedzselés, kommunikáció vagy a csapatmunka.

A résztvevők megtanulják, miként ismerhetik fel és hogyan fejleszthetik diákjaik készségeit.

(12)

5. Szervezési készségek

A SMART (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns, időben behatárolt) fogalmának és jellemzőinek ismertetése. Hogyan lehet részcélokat kitűzni, időgazdálkodás, problémamegoldás.

6. KMK gyakorlati alkalmazása: ez egy gyakorlati modul, amely konkrét lépésekben mutatja be, hogyan lehet a karriermenedzsment készségeket fokozatosan beépíteni a tantervbe.

Hossz: A képzési program hossza 20-25 óra, vegyes módszerrel. A gyakorlati részét személyesen tanítjuk meg.

Mindegyik fejezet egy felméréssel zárul, amely javítja az önreflexiót.

Tanmódszer: a modulokat vegyes módszerrel tanítjuk. A személyes részben tisztázzuk a modul pontos tartalmát, illetve ekkor tanítjuk meg a gyakorlati elemeket.

A modulok szorosan összefüggenek, de külön-külön is teljesíthetőek.

Angol szójegyzék: https://europass.cedefop.europa.eu/en/education-and-training-glossary

(13)

1. feladat: A képzési programmal kapcsolatos elvárások Csoportos feladat

Tudod, mit takarnak a karriermenedzsment készségek?

Van bármilyen tapasztalatod a karriermenedzsment készségekről?

Ha van, fejtsd ki bővebben!

Miért veszel részt a képzési programban?

Mit vársz ettől a képzési programtól?

Az első találkozó során fontos, hogy a résztvevők valamennyire megismerjék egymást, feloldódjanak. Az alábbi címen számos példát találsz arra (angolul), hogyan segíthetsz mekik feloldódni: http://www.icebreakers.ws.html

Fontos, hogy elegendő időt szánj arra, hogy felkészítsd a részvevőket arra, hogy mi fog történni. Győződj meg arról, hogy mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy elmondja, mik az elvárásai. A résztvevők számára a program elejétől kezdve egyértelműnek kell lennie, mit nyújt ez a képzés, mit és hogyan fognak elsajátítani.

Az alábbi kérdések segítenek annak tisztázásában, miért vesznek részt a programban:

• Miért vagyunk itt?

 Mit vársz ettől a képzési programtól?

• Milyen hatással lesz rád?

• Egymás megismerése és a bizalom megteremtése

 A képzés szerkezete

(14)

2. feladat: A saját erősségeid és gyengeségeid – egyéni feladat

Erősségek Gyengeségek

(15)

2. MODUL: KARRIERMENEDZSMENT KÉSZSÉGEK (KMK)

IDŐTARTAM (óra) 4

TANÍTÁSI MÓDSZER online személyesen

LEÍRÁS / ÖSSZEFOGLALÁS

ÉRTELME

A modul célja, hogy a résztvevők (szakképzést nyújtó tanárok) eredményesen be tudják építeni a karriermenedzsment készségeket a tantervbe.

CÉLJAI

 Megismerteti a résztvevőkkel a KMK részeit

 Mélyebben megismerteti a résztvevőkkel, hogy miért kulcsfontossságúak a KMK az egyéni fejlődéshez és karrier-tanácsadáshoz

 A résztvevők fel tudják ismerni a területükön releváns karriermenedzsment készségeket

 A résztvevők a legfontosabb karriermenedzsment készségeket be tudják építeni a tantervükbe

TARTALMA

 Bevezetés a karriermenedzsment készségekbe

 Bevezetés az egyéni és társas készségekbe

 Bevezetés a szervezési készségekbe

 Munkaerő-piaci ismeretek - bevezetés

 Kulcskompetenciák

EREDMÉNYE

A modul teljesítése után a résztvevő:

 Felismeri a KMK főbb kategóriáit és le tudja írni a 8 kulcskompetenciát

 Be tudja mutatni, hogyan kell beépíteni a karriermenedzsment készségeket a tantervbe

 El tudja mondani, miért fontosak a KMK a karrier- tanácsadásban és -fejlesztésben

(16)

ELŐFELTÉTEL ---

TARTALOM

 Definíció

 Kategorizálás

 Miért fontos az egyéni fejlődéshez és a karrier- tanácsadáshoz

 számítógép/projektor

 flipchart

FELADAT 1.Workshop: Írd le a KMK jelentőségét a saját területeden!

FORRÁSOK

Neary, S., Dodd, V. and Hooley, T. (2015). Understanding Career Management Skills: Findings From the First Phase of the CMS Leader Project, Derby: International Centre for Guidance Studies, University of Derby.

Sultana, R. (2012). Learning Career Management Skills in Europe: A critical review, Journal of Education and Work, Vol. 25, No. 2, pp. 225- 248.

FELMÉRÉS MÓDJA

Írj egy esszét arról, hogy miért fontosak a karriermenedzsment készségek a saját területeden (nevezd meg a területed kulcskészségeit és bőséges magyarázattal támaszd alá, miért ilyen fontosak)!

2.1 fejezet Karriermenedzsment készségek - bevezetés

(17)

Karriermenedzsment készségek - bevezetés

PRÓTEUSZI KARRIER

Milyen jellegű ismeretekre, készségekre és kompetenciákra van szüksége a fiataloknak ahhoz, hogy tájékozott döntést hozzanak a karrierútjukkal kapcsolatban, melynek eredményeképpen sikeres szakmai karriert futhatnak be?

 Önmaguk megismerése

 A munkaerőpiac megismerése De mi a karrier?

A karrier az egyén által bejárt út, amely felöleli a tanulást, a munkát valamint az élet egyéb területeit. Egy személy kronológiai sorrendben felhalmozott élet- és munkatapasztalata (Hughes, 1958; Sullivan & Baruch, 2009). A 21. század karrierjének próteuszinak kell lennie;

fontos, hogy a kiindulópontja az egyén legyen, és időről időre megújuljon, mivel az egyén és a dinamikusan átalakuló környezete is folyamatosan változik (Chin & Rasdi, 2014). Maga a

“próteuszi” szó a görög mitológiából, a tengeri isten Próteusz nevéből ered, aki arról volt nevezetes, hogy előre látta a jövőt és alkalmazkodni tudott a változásokhoz, hogy sikeresen élje túl azt a jövőt, amit előre meglátott.

A próteuszi karrier egy fogalom, amelynek feltétele, hogy az egyén:

folyamatosan nyomon kövesse az aktuális trendeket és az álláspiacot

előre lássa a közeljövő változásait, a trendeket, az iparági tendenciákat

megszerezze a szükséges kvalifikációt, készségeket és kompetenciákat, továbbá olyan kapcsolatokat hozzon létre és ápoljon, amelyek segítségével meg tud felelni a változásoknak és az aktuális elvárásoknak

gyorsan tudjon reagálni és alkalmazkodni korunk szüntelenül változó munkahelyi környezetének állandó kihívásaihoz.

A próteuszi karrier-orientáció (PKO) azt jelenti, hogy az egyén a“saját karrierjének és sorsának kovácsa” (Inkson & Baruch, 2008: 217) valamint azt is, hogy az egyénnek (munkavállalónak) egy sor karrier- iletve önmenedzselési tevékenységet kell aktívan végeznie ahhoz, hogy elérhesse az egyéni karriercéljait, továbbá, hogy biztosítsa veresnyképességét a munkaerőpiacon (Briscoe & Hall, 2006). A PKO egyben azt is jelenti, hogy az illető kapós a munkaerőpiacon, sikeres karriert tudhat a magáénak és megfelelő egyensúlyt ér el a munka és a magánélet terén (De Vos & Soens, 2008). Ez az egyénnek azzal a képességével hozható összefüggésbe, hogy képes belülről vezérelten, a saját maga által

(18)

vallott értékek alapján, proaktívan menedzselni a saját karrierjét, és szubjektív sikerkritériumok szerint tudja felmérni karrierje sikerességét.

(19)

A PKO két kritikus dimenzióval rendelkezik:

a karriermenedzsment megközelítése belülről vezérelt; az egyén irányítja a saját karrierjének a fejlődését azáltal, hogy feltárja a karrierlehetőségeit és megfelelő döntéseket hoz a karrierjével kapcsolatban

értékalapú orientáció; az egyén olyan célokat követ, amelyek számára fontos és releváns értékekre épülnek. Ezek biztosítják azt az erőteljes motivációt, ami maga után vonja a karrierdöntéseket, ezek határozzák meg, hogy milyen sikerkritériumokat állít fel önmaga számára. (Direnzo et al, 2015)

A bölcsen meghozott karrierre vonatkozó döntéseket az alábbiak jellemzik:

1. az egyén kiváló önismerete: a képességeinek, készségeinek, érzékeinek, érdeklődésének, vágyainak, erőforrásainak, korlátainak és mindezek okainak pontos ismerete

2. a különböző munkakörök elvárásainak, sikerkritériumainak, előnyeinek és hátrányainak, juttatásainak, lehetőségeinek és kilátásainak részletes ismerete

(20)

KARRIERMENEDZSMENT

“Ha nem tudod, hová tartasz, akkor valahol máshol fogsz kikötni…”

egy profi ex-baseball játékos

A karriermenedzsment egy élethosszig tartó, önszabályozott folyamat,

amely magában foglalja az egyéni célok kiválasztását, kitűzését és pontosítását, valamint a célok eléréséhez szükséges stratégia megalkotását (Bridgstock, 2009). Egy proaktív folyamat, amely során az egyén:

tudatosítja magában az érdeklődését, vágyait, erősségeit és gyengeségeit információt gyűjt az álláslehetőségekről

kitűzi a karriercéljait

akciótervet dolgoz ki a karriercéljai elérésére

A Bill Law és a Tony Watts (1977, National Institute for Careers Education and Counselling) által megalkotott DOTS modell szerint a karriertervezésnek 4 fázisa van:

Önismeret (S)

A lehetőségek felismerése (O) Döntéshozatal megtanulása (D) Átmenet megtanulása (T)

Az önismeret magában foglalja az alábbiak feltárását:

tényleges és potenciális egyéni erősségek, készségek, képességek, jártasság, tehetség érdeklődés, egyéni igények és vágyak

személyes értékek és jellemvonások

A lehetőségek felismerése magában foglalja az alábbiakat:

Készségek

Miben vagyok jó?

Érdeklődés

Mit szeretek csinálni?

Személyiség

Mi illik hozzám?

Értékek

Mit tartok fontosnak?

Önismeret

(21)

a munkaerőpiac általános szerkezete a munkaerőpiac jelenlegi lehetőségei

a különböző munkakörök feltételei és elvárásai a különböző munkakörök előnyei és hátrányai

a különböző munkakörök juttatásai, sikerkritériumai és kilátásai A döntéshozatal megtanulása felöleli:

a szükséges információ begyűjtését

a különböző alternatívák kiértékelését, az egyéni áldozatok és hasznok, előnyök és hátrányok alapján,

a kockázatok és a lehetséges kimenetelek értékelése az alapján, hogy a különböző kimenetelek vonzereje és a teljesülésének a valószínűsége egyensúlyba kerüljön egymással.

Az átmenet megtanulása azoknak az ismereteknek és a készségeknek a megszerzésén alapul, amelyek a kitűzött cél eléréséhez szükségesek. Ez javarészt abból áll, hogy a résztvevők segíteni tudjanak a diákjaiknak reális képet alkotni a munkaerőpiacról, illetve azokról a készségekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy sikeresen teljesítsék az átmenetet a tanulmányaikból a munkaerőpiac világába.

(22)

A KARRIERMENEDZSMENT FOLYAMATA

A karriermenedzsment folyamata 4 fő fázisból áll:

1. Önértékelés: a résztvevők megnevezik, hogy mik a karrier kapcsán az érdeklődési körük és azok az értékek, amelyeket fontosnak tartanak, továbbá mely erősségekkel és gyengeségekkel kell szembenézniük.

2. Valós helyzet felmérése: a résztvevők felmérik a (működési) környezetüket, felismerik a munkaerő-piaci elvárásokat és keresletet.

3. Célkitűzés: a SMART kritériumok alapján a résztvevők kitűzik a céljaikat és meghatározzák, hogyan érhetik el ezeket a célokat.

4. Akciótervezés: a résztvevők megtervezik azokat a konkrét lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy előre lépjenek, meghatározzák a végső cél eléréséhez szükséges részcélokat és határidőt rendelnek ezekhez.

A sikeres karriertervezéshez a résztvevőknek az alábbi 5 alapvető kérdésre kell válaszolniuk:

 Hol tartanak most? (a résztvevőknek figyelembe kell venniük jelenlegi karrierhelyzetüket, meg kell nevezniük meglévő készségeiket és kompetenciáikat)

 Hova akarnak eljutni? (a résztvevőknek fel kell térképezniük az érdeklődésüket és a vágyaikat, motivációikat és az elkötelezettségüket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meghatározzák egyéni jövőképüket valamint kitűzzék céljaikat)

 Hogyan jutnak el oda? (a résztvevőknek meg kell nevezniük azokat az ismereteket és készségeket, amelyek fejleszteniük kell vagy meg kell szerezniük, valamint egy hatékony akciótervet kell kidolgozniuk, amelyek segítségével elérhetik céljaikat)

 Milyen segítségre van szükségük? (a résztvevőknek meg kell nevezni, hogy mely segítségre, milyen formában van szükségük ahhoz, hogy eljussanak a kívánt jövőbeli állapotba)

 Hogyan fejlődhetnek tovább? (a résztvevőknek meg kell találniuk a módját, hogy személyes fejlődésük és karrierjük felívelése életük végéig tartson)

(23)

Az ötfázisú karriermodell

(24)

ELŐFELTÉTELE Karriermenedzsment készségek – bevezetés

TARTALMA

 egyéni és társas készségek

 szervezési készségek

 munkaerő-piaci ismeretek

 számítógép

 projektor

 flipchart

FELADAT

2. Workshop:

 Nevezd meg, hogy melyek a legfontosabb készségek a területeden! A válaszodat indokold meg!

 Nevezd meg azokat a készségeket, amelyekkel a diákjaid általában nem rendelkeznek!

FORRÁSOK

The Scottish Government (2009). Curriculum for excellence building the curriculum 4 skills for learning, skills for life and skills

for work, Edinburgh. Available at:

http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4- 569141.pdf [Accessed 2 August 2016].

FELMÉRÉS MÓDJA A workshop eredményeinek csoportos prezentációja

2.2 fejezet Karriermenedzsment készségek

(25)

Mai tudásalapú gazdaságunkban a karriermenedzsment készségek (KMK) egyre fontosabb szerepet töltenek be a karrier- tanácsadásban (Sultana, 2012). Egy európai szervezet (European Lifelong Guidance Policy Network) szerint a KMK segít az egyéneknek:

felismerni meglévő készségeiket

kitűzni a karrierjükre vonatkozó tanulási célokat

aktívan tenni a karrierjük kedvező alakulása érdekében sikeresen tudják menedzselni saját szakmai karrierjüket

A karriermenedzsment készségek (KMK) egy sor kompetenciát felölelnek: önmagukra, az oktatásra és a foglakoztatásra vonatkozó információ egyéni és csoportos strukturált megszerzése, elemzése, szintetizálása és struktulálása, továbbá azokat a készségeket is, amelyek a megfelelő döntések meghozatalához és gyakorlati megvalósításához, valamint az átmenet sikeres végrehajtásához szükségesek.

A karriermenedzsment készségek körébe tartozik:

 az egyén saját erősségeinek és gyengeségeinek, igényeinek és vágyainak ismerete

 az egyén képes felismerni a releváns lehetőségeit

 felmérni a karrierre vonatkozó információt

 képes előkészíteni és meghozni a karrerjére vonatkozó döntéseket

 határozott fellépéssel szerez érvényt akaratának, megteremti a lehetőséget önmagának arra, hogy képzéseken vegyen részt, vagy állást kínáljanak neki.

 képes kapcsolatot teremteni, ismerkedni, kapcsolati hálót működtetni A sikeres karrier feltételei: i) egyéni és társas

készségek (soft skills), ii) technikai erősségek és

iii) a kemény munka. James és James (2004), csakúgy, mint Mitchell és társai (2010) úgy határozzák meg a “puha faktorokat” (soft skills) mint azoknak a képességeknek, egyéni vonásoknak, karrierjellemzőknek és egyéni

tehetségnek a halmaza, amiket a munkavállaló a munkája során hasznosíthat, mint például a csapatmunka, a kommunikációs készség, a vezetői vagy a problémamegoldási készség.

Glenn (2008) kiemeli, hogy az üzleti versenyképesség kiemelt feltételévé kezd válni, hogy a

Karriermenedzsment készségek

(26)

munkaadók olyan egyéneket tudjanak felvenni, akik számos “puha faktorral” (soft skills) rendelkeznek, Wilhelm pedig (2004) elismeri, hogy az alapvető egyéni és társas készségek (soft skills) már gyakorlatilag az alkalmazás előfeltételévé léptek elő.

(27)

1. feladat: Írd le, mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek a te területeden!

 Mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek ahhoz, hogy valaki sikeres szakmai karriert fusson be a te területeden?

 A te diákjaid mennyire rendelkeznek karriermenedzsment készségekkel?

Rendelkezésre álló idő: 20 perc

A résztvevők 4 fős csoportokban vitassák meg a fenti két kérdést.

(28)

TARTALMA

 egyéni és társas készségek

 szervezési készségek

 munkaerő-piaci ismeretek

 számítógép

 projektor

 flipchart

FELADAT

2. Workshop:

 Nevezd meg a legfontosabb készségeket a területeden!

Indokold meg a válaszodat!

 Nevezd meg azokat a készségeket, amelyekkel a diákjaid általában nem rendelkeznek!

FORRÁSOK

The Scottish Government (2009). Curriculum for excellence building the curriculum 4 skills for learning, skills for life and skills

for work, Edinburgh. Available at:

http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4- 569141.pdf [Accessed 2 August 2016].

FELMÉRÉS MÓDJA A workshop eredményeinek csoportos prezentációja

2.3 fejezet A karriermenedzsment készségek főbb kategóriái

(29)

A karriermenedzsment készségeket az alábbi 4 fő kategóriába soroljuk:

 egyéni és társas készségek

 szervezési készségek

 munkaerő-piaci ismeretek

 a 8 kulcskompetencia

Az univerzális készségek azok a készségek, amelyek mindegyik munkakör betöltéséhez szükségesek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy helyet kapjanak mai világunk dinamikusan változó (és labilis) munkaerő-piaci világában (Bennett, 2000). Ezek kulcsfontosságú készségek, mivel ezel

szükségesek ahhoz, hogy a tanulmányait befejező diák sikerrel lépjen a munkaerőpiacra (Athiyaman, 2001). Az univerzális készségek közé tartoznak az egyéni és társas készségek; az önmenedzselés és az önismeret, hogy valaki képes műkődő kapcsolatokat létesíteni és fenntartani, csakúgy, mint a kommunikáció vagy a csapatmunkára való képesség.

Az önmenedzselési készségeket tartják a 21. század legalapvetőbb és mindent átható készségeinek valamennyi közül; ugyanakkor még a legtehetségesebb diákok is hajlamosak megfeledkezni ennek a készségnek a fejlesztéséről (Siegle & McCoach, 2005). Az önmenedzselési készségeket legjobban úgy lehet megragadni, hogy ez annak a képessége, hogy valaki bölcs döntéseket tud meghozni, melynek köszönhetően sikerekben gazdag és örömteli életet él, valamint mind a szakmai, mind a magánéletében hatékonyan reagál a kihívásokra és teljesíti kötelességeit (Coil, 2012). Magában foglalja és feltételezi, hogy az egyén megfelelő magabiztosággal rendelkezik, felelősen gondolkozik, önállóan és függetlenül boldogul, kitartó és elkötelezett a kitűzött céljai elérése iránt. Coil (2012) is kiemeli, hogy az önbizalom akkor alakul ki, amikor a diákok felismerik, hogy döntéseikkel és tetteikkel képesek befolyásolni saját életük alakulását, valamint, hogy képesek tanulni, meg tudnak változni és új készségeket tudnak kifejleszteni céljaik elérése érdekében.

(30)

Korunk üzleti életében a kommunikációs készségeket - annak a képessége, hogy valaki írásban és szóban is el tudjon sajátítani és át tudjon adni információt- egyre inkább kezdik létfontosságúnak tekinteni és egyre többre tartják a jelenlegi munkaadók. Az üzleti élet szereplői is hangsúlyozzák a fontosságát annak, hogy valaki hatékonyan tud kommunikálni, mivel ez kritikus tényezője a munkaerő-piaci sikerének vagy kudarcának. A kommunikációs készségek közé tartozik, hogy valaki érthetően tud beszélni, figyelmesen tud hallgatni, képes megérteni és másokkal információt megosztani, kellő empátiával rendelkezik és nonverbális kommunikációra is képes – ezeket a tényezőket emelték ki a munkaadók mint a legfontosabb jellemzők, amiket a frissen végzett jelölteknél elvárnak

(Archer & Davison, 2008).

A DEST (2002) szerint a csapatmunka is a munkaalkalmassági készségek közé tartozik, mivel feltétele annak, hogy valaki a munkaerőpiacra lépjen és aktív szereplőjévé váljon. Magában foglalja, hogy valaki képes másokkal, más közegből vagy kultúrából érkező emberekkel együttműködni, illetve hogy képes egy csapat tagjaként a csapat céljainak elérésén fáradozni. A csapatmunka elősegíti az

emberek közötti szinergiát és felerősíti az egyének hozzájárulását, a csapatmunka révén a csoport többre lesz képes, mint a tagjai külön-külön, megkönnyíti a gondolatok és ötletek megosztását és a kedvez a közös célok elérésének is. Mai, tudásorientált gazdaságunkban a csapatmunka valamint a jó kommunikációs és önmenedzselési készségek kombinációja jelenti a munkavállalói és a szervezeti hatékonyság kulcsát (Brown et al, 2003).

“Ha veszni hagyod a felkészülést, akkor a vesztésre készülsz…” ∼ Benjamin Franklin

(31)

A fejlett tervezési-szervezési illetve problémamegoldási készség kulcsjelentőségű feltétele a sikeres karriernek valamennyi iparágban (Zinser, 2003). Az eddig felsorolt valamennyi készség kritikus feltétele a munkavállalásnak, melyekkel rendelkeznie kell a mai álláskeresőknek a mostani globalizált, fejlett technológiájú üzleti világában (Shafie & Nayan, 2010). A hatékony munkavállalók

készségszinten rendelkeznek a hatékony időgazdálkodással, képesek prioritásokat felállítani, célokat kitűzni és döntéseket hozni, megfelelően kezelik a kockázatokat és gazdálkodnak az erőforrásokat (Rosenberg et al, 2010; Schermerhorn, 2008). A fejlett szervezési készség segít az egyénnek:

hatékonyan hasznosítani az erőforrásokat előre látni a felmerülő problémákat reális célokat kitűzni és elérni fontossági sorrendet felállítani mérsékelni a “tűzoltást”

A fent említett valamennyi munkaalkalmassági készséget tanítani kellene az iskolákban, hogy a diákok nagyobb eséllyel lehessenek sikeresek a munkaerőpiacon. Cranmer (2006) rámutatott arra is, hogy az iskolákban illetve a munkaerőpiacon elvárt készségek nem fedik egymást, nem illeszkednek egymáshoz. A diákoknak munkaerő-piaci ismereteket kell tanítani ahhoz, hogy megkönnyítsék nekik a kapcsolatfelvételt a leendő munkaadókkal. Ismerniük kell a jelenlegi piaci elvárásokat és trendeket, hogy ezekhez igazíthassák a lehetőségeiket, az érdeklődésüket, az ambícióikat és ez alapján tűzhessék ki a karriercéljaikat. Ezen kívül, a diákoknak segítséget kell nyújtani:

azonosítani és fejleszteni azokat a készségeket és kompetenciákat, amikre szükségük lesz a karriercéljaik eléréséhez,

felmérni, hogy a személyes prioritásaik és korlátaik milyen hatást gyakorolnak a karrierjükkel kapcsolatos döntéseikre

kialakítani egy akciótervet, amivel leérhetik karriercéljaikat Megfelelő tanácsadással a fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel:

hoznak tájékozott döntést a leendő foglalkozásuk kiválasztása során hatékonyan hangolják össze a készségeiket, érdeklődésüket és vágyaikat felismerik, hogy melyek a legjobb képzési és oktatási intézmények

térképezik fel az adott szektorra vagy földrajzi területre jellemző trendeket

(32)

2. feladat: Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden?

 Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden?

Válaszodat indokold.

 Melyek azok a karriermenedzsment készségek, amikkel a diákjaid általában nem rendelkeznek?

A résztvevőknek négyfős csoportban kell feldolgozniuk a fenti két kérdést.

(33)

TARTALMA

 Kommunikáció anyanyelven és idegen nyelven

 Matematikai jártasság

 Digitális jártasság

 A tanulás tanulása

 Szociális kompetenciák

 Kulturális érzékenység

 számítógép

 projektor

 flipchart

FELADATOK

3. Workshop:

 Határozd meg minden egyes kulcskompetencia fontosságát a területeden! Válaszodat indokold.

 Határozd meg, melyek azok a kulcskompetenciák, amiket fejlesztened kell a diákjaid körében.

4. Workshop: GAPS elemzés

 Célok (G): Hova akarsz eljutni?

Nevezd meg a karriercéljaidat!

 Képességek (A): Mire vagy képes most?

Nevezd meg az erősségeidet, amelyek segítenek valóra váltani a karriercéljaidat!

Nevezd meg, hogy miben, milyen téren kell fejlődnöd!

 Érzékelés (P): Hogyan látnak téged mások?

Kérj visszajelzést a főnöködtől, társaidtól, kollégáidtól, diákjaidtól.

 Elvárások (S): Mit vár el tőled a főnököd és a szervezeted?

Nevezd meg, mit vár el tőled a főnököd illetve a szervezeted!

FORRÁSOK

Education and Culture DG (2007). Key Competences for Lifelong Learning:

European Reference Framework.

Halász, G. & Michel, A. (2011). Key Competences in Europe:

interpretation, policy formulation and implementation, European Journal of Education, Vol. 46, No. 3, pp. 289-306.

FELMÉRÉS

MÓDJA számítógépes teszt

2.4 fejezet Kulcskompetenciák

(34)

A 8 kulcskompetencia

Az európai referenciakeret (European Reference Framework, 2007) szerint mai tudásalapú gazdaságunkban elengedhetetlen, hogy valaki szert tegyen az élethosszig tartó tanulásra mint kulcskompetenciára, mivel ez a kompetencia szorosan összefügg az üzleti versenyképességgel, a munkavállalók motivációs szintjével, elégedettségével és termelékenységével. A 8 kulcskompetencia azt jelenti, hogy a karriermenedzsment készségek közül a legfontosabb nyolcat emeltük ki.

A 8 kulcskompetencia

(35)

KOMMUNIKÁCIÓ ANYANYELVEN ÉS IDEGEN NYELVEN

A hatékony kommunikáció, mind anyanyelven, mind idegen nyelveken meghatározó jelentőségű képzési terület. Az anyanyelvi kommunikáció szintje összefügg azzal, hogy valaki milyen mértékben képes tényeket, gondolatokat, eszméket, érzéseket vagy véleményeket kifejezni és kifejteni, mind írásban,

mind szóban (aktív figyelem, beszéd, olvasás, írás), továbbá, hogy képes hatékony és leleményes nyelvi interakcióra. A kommunikáció idegen nyelven körébe az anyanyelvi kommunikáció készségein kívül beletartozik az is, hogy az egyén tájékozott más kultúrák terén is, és képes arra, hogy az övétől eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberekkel dolgozzon együtt.

MATEMATIKAI JÁRTASSÁG

A matematikai jártasság valamint az alapvető természettudományi és műszaki jártasság, körébe beletartozik, hogy az egyén képes matematikai gondolkodást alkalmazni a mindennapos problémák széles körére, valamint azt is, hogy az elsajátított magas szintű tudást és módszereket alkalmazni is tudja, a természeti világot képes megragadni ezekkel.

Ezen kívül, ez a kompetencia magában foglalja azt is, hogy az egyén mélységében látja, hogy az emberiség milyen hatást gyakorol a természeti környezetre, valamint az egyén mint állampolgár felelősségét is mindebben.

DIGITÁLIS JÁRTASSÁG

A digitális jártasság azt jelenti, hogy magabiztosan, hatékonyan és kritikusan képes használni az információs társadalom technológiáját munkavállalási, tanulási, önfejlesztési célra és arra, hogy részt vegyen a társadalom életében. Továbbá, beletartozik az infokommunikációs technológia (IKT) alapszintű ismerete, hogy információt tudjon létrehozni, bemutatni, cserélni, tárolni és lehívni, valamint együttműködésre épülő internetes hálózatok résztvevőjévé tudjon válni és kommunikálni tudjon a hálózat tagjaival. A kompetencia részét képezi, hogy valaki ismeri a legfőbb számítógépes alkalmazásokat, tudatában van az internetes és online kommunikáció veszélyeinek, tisztában van azzal, hogy a

modern technológia milyen mértékben fokozza a kreativitást és az innovációt, fel tudja mérni az online információ hitelességét és megbízhatósági szintjét, valamint tisztában van az új technológiai megoldások jogi és etikai alapelveivel, törvényszerűségeivel is.

TANULÁS TANULÁSA

A tanulás tanulását úgy határozhatjuk meg, mint azt a képességet, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy az egyéni vagy csoportos tanulását úgy tudja megszervezni, koordinálni

(36)

és véghez vinni, hogy az megfeleljen az igényeinek, vágyainak és a reális lehetőségeinek. Ez a kompetencia jelentős mértékben függ attól, hogy valaki rendesen megtanul írni-olvasni, számolni és megszerzi az alapvető IKT készségeket. Azt jelenti, hogy az egyén képes új ismereteket és készségeket szerezni, feldolgozni és integrálni, továbbá, hogy segítséget tud kérni és igénybe venni ahhoz, hogy optimálisan tudja felhasználni a megszerzett tudását és készségeit. A tanulás tanulása magában foglalja azt is, hogy arra bátorítjuk az egyéneket, hogy támaszkodjanak a korábban elsajátított ismereteikre és élettapasztalatukra, hogy a meglévő tudásukat és készségeiket az élet számos területén alkalmazni tudják: otthon, tanulás vagy képzés iletve a munkavégzés során is. A megfelelő szintű motiváció és önbizalom elengedhetetlen feltételét képezi ennek a kompetenciának.

SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK

A szociális kompetenciák körébe tartozik az összes személyes, interperszonális és interkulturális kompetencia, amelyekre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy aktívan, hatékonyan, demokratikusan és gyümölcsöző formában vegyen részt a mindennapokban mind a társas életben, mind a munkahelyén, egyre bonyolultabb és sokszínűbb társadalmakkal lépjen interakcióba és meg tudjon birkózni az esetlegesen felmerülő nézeteltérésekkel, konfliktusokkal. Ez a kompetencia megkönnyíti az egyének számára a köözösségi életben való aktív részvételt és erősíti ezirányú elkötelezettségét. Feltételezi annak képességét, hogy valaki konstruktívan tud részt venni a közösség életében, kialakít egyfajta kötődést a társadalomhoz, tiszteletben tartja a demokratikus értékeket és a sokszínűséget, ismeri a társadalmi és politikai fogalmakat és berendezkedést. A szociális kompetenciák körébe beletartozik, hogy valaki képes hatékonyan kommunikálni különböző környezetekben, ki tud fejezni, meg tud érteni, át tud érezni és képviselni tud az övétől eltérő álláspontokat is. Ezen kívül, ez a kompetencia azt is magában foglalja, hogy valaki képes megbírkózni a stresszel és a frusztrációval, valamint külön tudja választani a magánéletét és a munkáját.

(37)

KEZDEMÉNYEZŐ- ÉS VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG

A kezdeményező- és vállalkozókészséget úgy írhatjuk le, mint az a képesség, hogy valaki képes a gyakorlatba átültetni az ötleteit. Kreativitás, újítókészség és kockázatvállalás is szükséges hozzá, továbbá a projektek megtervezésének és irányításának képessége, melyekkel eléri kitűzött célját. Ez a kompetencia a magán- és a szakmai életükben egyaránt segítik a diákokat, erősíti azt a

képességüket, hogy felismerjék és éljenek a lehetőségeikkel, megfelelően tervezzenek és szervezzék életüket, delegálni tudják a feladatokat és másokkal együtt tudjanak működni a kitűzött célok elérése érdekében. Valamint azt is meg kell említenünk, hogy a kezdeményező- és vállalkozókészség feltétele, hogy valaki megfelelő erkölcsi, etikai elveket valljon és kövessen és felelős vezetőként viselkedjen.

KULTURÁLIS NYITOTTSÁG

A kulturális nyitottságba beletartozik, hogy az egyén megérti és tiszteletben tarja az ötletek, gondolatok, tapasztalatok és érzelmek kreatív kifejezésének rendkívüli jelentőségét, amit a művészeti ágak, úgymint a zene, az előadóművészet, irodalom vagy a vizuális kultúra fejez ki.

Továbbá, ez a kompetencia feltételezi azt is, hogy az egyén ismeri lakhelyének, nemzeti és nemzetközi kulturális történetét, örökségét.

(38)

3. feladat:A 8 kulcskompetencia fontossága a területeden

 Melyek a területed legjelentősebb kulcskompetenciái? Indokold meg a válaszodat!

 Melyek azok a kulcskompetenciák, amikkel a diákok általában nem rendelkeznek?

A tanulóknak négyfős csoportokban kell megtárgyalniuk és megválaszolniuk a fenti két kérdést.

(39)

Szakirodalom

Archer, W. & Davison, J. (2008) Graduate employability: What do employers think and want?

Council for Industry and Higher Education, London.

Available at: http://aces.shu.ac.uk/employability/resources/0802grademployability.pdf Athiyaman, A. (2001) “Graduates’ Perception about Business Education: an exploratory research”, Journal of Further and Higher Education, Vol. 25, No. 1, pp. 5-17.

Bennett, R. (2002) “Employers’ Demands for Personal Transferable Skills in Graduates:

a content analysis of 1000 job advertisements and an associated empirical study”, Journal of Vocational Education and Training, Vol. 54, No. 4, pp. 457-476.

Bridgstock, R. (2009) “The graduate attributes we’ve overlooked: enhancing graduate employability through career management skills”, Higher Education Research &

Development, Vol. 28, No. 1, pp. 31-44.

Briscoe, J.P., Hall, D.T. & DeMuth, R.L.F. (2006) “Protean and boundaryless careers: An empirical exploration”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 69, pp. 30–47

Brown, P., Hesketh, A. & Williams, S. (2003) “Employability in a Knowledge-driven Economy”, Journal of Education ad Work, Vol. 16, No. 2, pp. 107-126.

Chin, W.S. & Rasdi, R.M. (2014) “Protean Career Development: Exploring the Individuals, Organizational and Job-related Factors”, Asian Social Science, Vol. 10, No. 21, pp. 203-215.

De Vos, A. & Soens, N. (2008) “Protean attitude and career success: The mediating role of önmenedzselés”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 73, pp. 449–456.

Direnzo, M.S., Greenhaus, J.H. & Weer, C.H. (2015) “Relationship between protean career orientation and work–life balance: A resource perspective”, Journal of Organizational Behaviour, Vol. 36, No. 4, pp. 538–560.

Coil, C. (2012) “Building Connections: Developing 21st Century Self-Management Skills for Gifted Learners”, Tempo Magazine, Vol. XXXIII, No. 3, pp. 9-14.

Cranmer, S. (2006) “Enhancing graduate employability: Best intentions and mixed outcomes”, Studies in Higher Education, Vol. 31, No. 2, pp. 169–184.

DEST (2002) Employability skills for the future, a report by the Australian Chamber of Commerce and Industry and the Business Council of Australia for the Department of Education, Science and Training, Canberra.

Glenn, J.L. (2008) “The "new" customer service model: Customer advocate, company ambassador”, Business Education Forum, Vol. 62, No. 4, pp. 7-13.

(40)

de Guzmana, A.B. & Kyoung Ok Choib. K.O. (2013) “The relations of employability skills to career adaptability among technical school learners”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 82, No. 3, pp. 199–207.

James, R.F & James, M.L. (2004) “Teaching career and technical skills in a "mini" business world”, Business Education Forum, Vol. 59, No. 2, pp. 39-41.

Inkson, K. & Baruch, Y. (2008) ”Organizational careers”, In S. Clegg, & C. L. Cooper (Eds.), Handbook of macro-organizational behavior (pp. 209–223). Thousand Oaks: Sage.

Rosenberg, S., Heimler, R. & Morote, E.S. (2010) “Basic employability skills: a triangular design approach”, Education + Training, Vol. 54, No. 1, pp. 7-20.

Shafie, L.A. & Nayan, S. (2010) “Employability Awareness among Malaysian Undergraduates”, International Journal of Business and Management, Vol. 5, No. 8, pp. 119- 123.

Siegle, D., & McCoach, D. B. (2005) “Making a difference: Motivating gifted learners who are not achieving”, Teaching Exceptional Children, Vol. 38, No. 1, pp. 22–27.

Sultana, R. (2012) “Learning Career Management Skills in Europe: A critical review”, Journal of Education and Work, Vol. 25, No. 2, pp. 225-248.

Schermerhorn, J. (2008) Management, 9th ed., John Wiley & Sons Inc., Hoboken, NJ.

Sutton, N. (2002) “Why can't we all just get along?” Computing Canada, Vol. 28, No. 16, pp.

20.

Wilhelm, W. J. (2004) “Determinants of moral reasoning: Academic factors, gender, richness of life experiences, and religious preferences”, The Delta Pi Epsilon Journal, Vol. XLVI, No. 2, pp. 105-121.

Zinser, R. (2003) "Developing career and employability skills: a US case study", Education + Training, Vol. 45, No.7, pp. 402-410.

(41)

3. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK

TANÍTÁSI MÓDSZER online - 2 óra személyesen - 3 óra LEÍRÁS

Ennek a modulnak a fő célja, hogy segítsen a résztvevőknek megérteni, miért fontos megismerni a munkaerő-piaci elvárásokat, hogy mely készségeket várnak el a munkavállalóktól, hogyan lehet többféleképpen felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal.

Ebben a modulban tehát a résztvevők megtanulják, hogyan adják át a diákjaiknak, hogy miért fontos nyomon követni a munkaerő-piaci elvárásokat, különösképpen az aktuálisan elvárt készségeket.

A résztvevők megismerik, hogz jelenleg mely módokon vehetik fel a diákjaik a kapcsolatot a leendő munkaadóikkal, különös tekintettel a közösségi oldalakra (kapcsolatépítés), hogy követni tudják a munkakeresés modern formáit.

ÉRTELME

A modul célja, hogy segítsen a tanároknak és a trénereknek (akiknek nincs karrier-tanácsadási tapasztalata) abban, hogyan dolgozzanak a diákokkal tantermi környezetben, hogyan ismertessék meg velük az álláspiac jellemzőit. A tanárok megismerik, hogyan tárhatják fel diákjaikkal a jelenlegi piaci igényeket, hogy a különböző iparágakban mely készségeket várnak el, hogyan lehet megfelelni a vállalatok elvárásainak és miként lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal újszerű megközelítésben.

Ha a tanárok többet tudnak erről a területről, akkor a diákjaikat is jobban fel tudják készíteni arra, hogy felkészültebben lépjenek a munkaerőpiacra és nagyobb esélyük legyen a szakmai sikerek elérésére.

CÉLOK

1. A piaci igények ismerete, a munkavállalók által elvárt készségek, mely vállalatok keresnek új munkavállalókat;

2. Hogyan lehet ezeket a készségeket fejleszteni a tanteremben

3. Milyen módokon lehet felvenni a kapcsolatot munkaadókkal (pl. kapcsolatépítés)

(42)

4. A jelenlegi programok megismerése, amelyekkel fel lehet venni a kapcsolatot a különböző iparágakban működő vállalatokkal.

TARTALOM 3.1 fejezet – A piaci igények ismerete

3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal

EREDMÉNYEI

A modul elvégzésével a résztvevők képesek lesznek:

 Megérteni, hogy mit jelent a

regionális/hazai/európai munkaerőpiac ismerete

 Leírni a diákok karrierútját és kapcsolatot ápolni az iskolák és a munkaadók között

 Felismerni a munkaadók és a diákok igényeit konkrét, valós munkaerő-piaci helyzetben

(43)

ELŐFELTÉTEL Karriermenedzsment készségek ismerete

TARTALOM

 Mit jelent számodra a munkaerő-piaci információ?

 Mit keresnek a munkaadók egy munkavállalóban?

 A diákok mely készségeit kell fejleszteni (az igényfelmérés alapján)?

 Hogyan tudnak a munkavállalók megfelelni a piaci igényeknek?

szükséges eszközök:

flipchart számítógép hangszóró

internet kapcsolat igényfelmérés eredménye

FELADATOK

1. feladat Azoknak a szervezeteknek az azonosítása, amelyek információt nyújtanak a munkaerőpiacról

 Azoknak az intézményeknek, irodáknak és szervezeteknek az azonosítása, amelyek információt nyújtanak a helyi és az országos munkaerő-piaci igényekről, pl. az interneten.

 Azoknak az intézményeknek, irodáknak és szervezeteknek az azonosítása, amelyek információt nyújtanak az újonnan létesült munkahelyekről.

 Példaértékű állásajánlatok megkeresése a régióban.

2. feladat A feladat bevezetése

Munkaalkalmasság – Számos tényező kombinációja, amelyek lehetővé teszik az egyén számára, hogy alkalmazásba lépjen, alkalmazásban maradjon vagy továbblépjen a karrierjében.

Az egyén munkaalkalmassága az alábbi tényezőktől függ:

1. Személyes vonások (beleértve a megfelelő tudásszintet és elvárt készségeket)

2. Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a munkaerőpiacon

3. A környezeti és a társadalmi kontextus (lehetőségek és ösztönzés az ismereteik és készségeik frissítésére és érvényesítésére), valamint 4. A gazdasági helyzet (forrás: CEDEFOP, 2008, Scottish Executive,

3.1 fejezet - Munkaerő-piaci ismeretek

(44)

2007; The Institute for Employment Studies, 2007).

A 2. pontra összpontosítás: A kiválasztott (a régióban elérhető) szakma körülírása a kínált pozíciók alapján (internet), ahol konkrét végzettséget és kompetenciákat várnak el. Vesd össze az igényfelmérés eredményeivel.

3. feladat: Alkosd meg egy diák karriertervét, pl. az alábbiak alapján:

- A helyi munkaerő-piaci elvárások, - A szakma leírása,

- A munkaadók elvárásai,

- Jelenleg mely készségekkel és végzetsséggel rendelkezik a diák, - Mit kell elsajátítania, fejlesztenie a diáknak stb.

- Mennyi időre lesz ehhez szüksége

FORRÁSOK

http://www.ilo.org/empelm/areas/employment-trends/lang-- en/index.htm

https://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2007/egreport 08.pdf

FELMÉRÉS MÓDJA

A hatékonyság felmérése a diákok és a meghívott munkaadók visszajelzései alapján

1. Mit várnak el a munkaadókkal történő személyes találkozóktól és mit nyújthat ez a diákok számára?

2. Értékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy mekkora hatást gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi területeken. Karikázd be azt a számot, amelyik a véleményedet tükrözi.

1 = egyáltalán nem hasznos 5 = nagyon hasznos

terület 1 2 3 4 5

Hasznos a mindennapi munkám során (diákok és

munkaadók) 1 2 3 4 5

Fokozza a hajlandóságom, hogy képezzem magam és új

végzettséget szerezzek meg (diákok) 1 2 3 4 5 Fokozza a hajlandóságom, hogy iskolákkal működjek

együtt (munkaadók) 1 2 3 4 5

Önértékelés:

A feladatok, az anyag, a diákok igényeinek megértése, releváns információ nyújtása.

(45)

SZÓJEGYZÉK

Munkaerő-piaci információ, azaz kvantitatív és kvalitatív információ az állásokról és bérekről, az iparági, városi és közösségi változásokról, a jövőbeli trendekről valamint a munkavállalási statisztikai adatokról.

A munkaerő-piaci információ értelmezése.

(46)

BEVEZETÉS

Az OECD (2011) szerint számos szakképzési programmal adódnak gondok, amiket helyre kell tenni annak érdekében, hogy a diákok preferenciái és a munkaerő-piaci elvárások egyensúlyba kerüljenek. Ebbe beletartozik, hogy a fiatalokat megfelelően fel kell készíteni a munkavállalásra és a szakképzési programokat a modern gazdasági elvárásokhoz kell igazítani.

A “munkaerőpiac” kifejezés a munkaadók, vagyis a munkaerőpiac keresleti oldala és a munkavállalók közötti interakciót jelenti.

A munkaerőpiacon az elmúlt évek gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai változásainak hatására fokozódott a verseny. Ezek a változások megváltoztatták, hogy milyen álláslehetőségek vannak jelenleg, milyen fizetést kínálnak és mely készségeket várják el a jelöltektől.

Mára a szakma kiválasztása is rendkívül komplex feladattá vált, a fiataloknak alaposan ismerniük kell önmagukat és azt a szektort is, ahol dolgozni szeretnének. Azt várják tőlük, hogy kidolgozzák magánéleti és a szakmai projektjüket is, és arra is fel legyenek készülve, hogy szükség esetén ezeket megfelelően módosítsák, a személyes, társadalmi és/vagy szakmai változásoknak megfelelően. Továbbá azt is, hogy önértékelést tartsanak, amelyből kiderül számukra, hogy milyen a személyiségük, mi az érdeklődésük, milyen értékeket vallanak, mely készségekkel rendelkeznek.

Már elmúlt az a korszak, amikor egy szakma/munkakör egy életre szólt, a mai fiataloknak meg kell tanulniuk alkalmazkodni az új valósághoz, amiben segítséget nyújt nekik a tanárok által nyújtott karrier-tanácsadás, amelynek fontos szerepe van abban, hogy felkészítse a a fiatalokat a munkaerőpiacra, felhívja a figyelmüket azokra a készségekre és arra a hozzáállásra, amivel rendelkeznek, és azokra is, amikre szükségük lesz ahhoz, hogy sikeresek lehessenek.

Fontos, hogy ebben a folyamatban maguknak a fiataloknak is aktív szerepet kell játszaniuk, bár az is igaz, hogy segíti őket a karrier-tanácsadói szolgálat, amely akár pszichológiai megközelítést is alkalmazhat (a diákok teljesítményének, viselkedésének és társadalmi- gazdasági hátterének megfelelően nem pszichológiai alapú megközelítést kell alkalmazni a szakmai, oktatási és szervezeti orientációs projektekben és programokban). Az iskoláknak is a munkaerő-piaci elvárásokhoz kell(ene) igazítaniuk a tantervüket. A tanárokra és nevelőkre fontos szerep hárul abban, hogy hozzásegítsék a diákokat ahhoz, hogy a tanulók fejleszteni

3.1 fejezet – Munkaerő-piaci ismeretek

(47)

tudják készségeiket, hogy megfelelhessenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, ami aláhúzza annak a jelentőségét is, hogy miért érdemes az oktatásba fektetni.

Egy gazdasági szaklap szerint az “Európai Unióban a fiatalok körében mért munkanélküliség a 2016. májusi 18,7%-ról júniusra 18,5%-ra csökkent”. A csökkenés ellenére az arányszámok továbbra is azt mutatják, hogy Európában a munkanélküliek legnagyobb csoportját a fiatalok jelentik. Ha szembe akarunk szállni ezzel a trenddel, akkor a fiatok figyelmét fel kell hívni arra, milyen fontos a készségeik fejlesztése, a tovább képzési lehetőségek igénybe vétele, a tapasztalatok megszerzése, hogy a fiatalok belekostólhassanak a munka világába, hogy ideiglenes munkahelyi elhelyezést szerezzenek, mindezek következtében pedig nagyobb eséllyel szerezzenek maguknak állást.

A fiatalokat tájékoztatni kell a munkaerő-piaci elvárásokról és igényekről is, mind az elvárt végzettség, mind az elvárt tapasztalatok tekintetében. A tanároknak és a karrier-tanácsadói szolgálatnak köszönhetően a tanulók megtudják, hol férhetnek hozzá a releváns információkhoz, és melyek azok a készségek, amelyekkel feltétlenül rendelkezniük kell ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, hogyan lehet fejleszteni a diákokat, hogy a lehető leggyorsabban integrálódni tudjanak a munka világába.

Mindezeket fejben tartva, ennek a fejezetnek az a célja, hogy kifejtse, a munkaerő-piaci információ hogyan segíti a tanulókat abban, hogy meg tudjanak felelni a cégek/munkaadók által a jelölteknél elvárt készségeknek, továbbá, megtudják azt is, hogy a diákok mely készségeit kell fejleszteni, a projekt elején elvégzett CAPE igényfelmérés alapján.